2016. szeptember 26., hétfő

ZICHYÉK ÉS A HAMIS ÓBUDAI HATÁRJÁRÁSOK

ZICHYÉK KAPZSISÁGA OKOZTA TÖRTÉNÉSZEINK TÉVESZMÉIT

ZICHYÉK HAMIS HATÁRJÁRÁSAI A TERÜLETSZERZÉS ÉRDEKÉBEN

Nem lehet úgy Óbuda témáról írni, hogy az óbudai határjárásokba ne ütköznénk bele. Aztán, hogy ezek a napjainkban is hivatalosan hirdetett, és elfogadott óbudai határjárások mennyire hitelesek, azt a következőkben látni fogjuk, és még sokat fogunk róluk értekezni. Mindig is sejtettem, hogy a napjainkban agyon ajnározott Zichy család háza táján nagyon nincs rendben több minden. Beszélgettünk is róla a kutatói csoportban több alkalommal, más irányból is találtam a feltevéseimről igazolást, és ezt a bejegyzéseimben szintén a széles nyilvánosság elé tárom majd. Amit azonban most osztok meg kedves olvasóimmal, az nagyon komolyan igazolja azt, hogy a Zichy család a saját érdekükben hamisított térképeket. és hamisította meg Óbuda városának a határait. Úgy próbálták az uradalmuk határait feltüntetni, mintha az egyezne az 1355-ben kiadott óbudai határjárással. A mi történészeink pedig egyszerűen bedőltek a meséjüknek. A legszomorúbb azonban az, hogy az ostobák még napjainkban is ezt a hatalmas átverést erőltetik tovább a hivatalos oldaltól...





A tárgyleírásban ezt olvashatjuk:


A királyi fiscus által a Zichy-család ellen 1759-ben az óbudai uradalomért indított perhez a Zichyek által készíttetett térkép, amellyel a saját jogi érvényeiket akarták alátámasztani. Ezért Buda és Óbuda 18. századi vázlatos térképére az 1355. évi óbudai határjárási oklevél adatait úgy vetítették rá, mintha a középkori Óbuda királynéi városrésze a 18. századi Újlakkal, a középkori káptalani városrész pedig az egész 18. századi Óbudával lett volna azonos. A Buda-Óbuda közti középkori határ hamis bejelölésétől eltekintve a térkép a 18. század közepi állapotot mutatja. Hegyábrázolás csíkozással. A szőlőterület és a temetők térképjellel ábrázolva. A pesti oldalon a régi Duna-ág, a budai oldalon


A MAI ÓBUDAI TERÜLET NEM ÓBUDA VÁROSA !

Ugyanis Zichiék átverték a fiscus-t a királyi kincstárt. Ezáltal egy olyan területet is magukénak tudhattak, ami valójában nem volt az övék, és nem a korábbi Óbuda városának határait jelentette. Nem tudom, hogy másoknak mennyire érthetőek ezek a tények, ezért bővebben is elmagyarázom. A mai Óbuda városának hitt terület-tehát a mai Árpád híd környéke-az nem az a terület, ahol valójában még a középkorban is a főváros létezett. A krónikáink, a beszámolók, a tájleírások és az okleveleink is egy másik területről szólnak, és nem a Zichyék főterének környékéről. Így tehát történészeink idáig is valótlant erőltettek! Újlaknak köze nincs a valódi Óbuda város területéhez, ahogy a Zichyék főtere és környéke sem az, így tehát az e területről készült térképek sem a középkori és korábbi fővárost mutatják, és ahogy ez a térkép hamis, ugyanúgy hamisak a Kneidinger térképek is, mert azok a középkori főváros helyett, csak a Zichyék Óbudáját ábrázolják!




Az 1777-től  a Zichyék területéről készült Kneidinger térképek a földrajzi valóságnak megfelelnek, de ugyanakkor azok NEM Óbuda városáról szólnak! Éppen ezért Bártfai Szabó László is hatalmas hibát vétett, amikor a korábbi hadmérnöki rajzokon azonosított épületeket a Kneidinger térképeken próbálta beazonosítani, olyan térképeken, amelyek nem a középkori Óbuda városának valós területét ábrázolták. Bártfai munkáit is szépen átvették az utánakövetkezők, így Kumorovitz is, aztán persze Bertalanné is, aki a város épületeit akarta ugyanígy azonosítani, persze teljesen sikertelenül. Napjainkban pedig Kumorovitzra hivatkozva erőlteti Laszlovszky ugyanezt az ostoba tévképzetet tovább, amit a szamárcsapás oldalon még bővebben elemezni fogunk.

BÁRTFAI ÉPÜLET AZONOSÍTÁSAI


2016.

MAGYARORSZÁG FŐVÁROSÁNAK PRÉPOSTI-KIRÁLYI VÁRAI 
ÉS ÓBUDA VÁROSA NINCS FELTÁRVA

Nem tárták fel a királynéi várat, a sicambriai klarissza kolostor, sem a Margit kápolnát, vagy Szent László egyházát. Nem találták meg Óbuda városát, ezért nem sikerült feltárni az Árpád és középkor legfontosabb szakrális központját sem, magát a királyi monostort, amit Alba Ecclesiának, az óbudai Fehéregyházának hívtak. Később már átépítve Fehéregyháza a Beate Marie Virginis nevet is viselte, és az óbudai Szent Péter egyház köveiből épült újjá, ami közvetlen mellette található, ezért így azt sem találták és tárták fel soha, ahogy Kurszán várát sem, és még sorolhatnánk tovább... 
Többek közt ezért nincs meg Árpád fejedelem sírhelye, Bonfinié és Erzsébet királyné sírja sem. Semmi sincs meg Óbudából és mindez nagyon durva TÉNY!


Továbbra is ugyanazok a kérdések kattognak a fejemben; 

  • Miért mennek kiváló fiatal régészeink más országokba, miért nem inkább Óbuda-Sicambria feltárásán dolgoznak együttesen államilag finanszírozva? 
  • Miért erőltetik hivatalból tovább az eddigi történész téveszméket?
  • Miért csapják be a főváros történelme iránt érdeklődő embereket?
  • Miért felesleges és hiába való dolgokra költik a pénzt?
  • Miért a római a fontos, miért nem a magyar?
  • Miért nem akarják hivatali kötelességből feltárni Óbuda-Sicambria város területét?

MIÉRT-MIÉRT-MIÉRT ?

Persze tudom én jól minderre a választ...

A térképet és a tárgyleírást a Budapesti Történeti Múzeum adta ki, azonban történészeink mégsem tudtak érdemben foglalkozni a problémával, és inkább tovább erőltetik az eddigi tévedéseket. Vagy az is lehet, hogy átérzik a probléma súlyosságát és így kényelmesebb nekik; nem kell a dogmákkal szembemenni, nem kell mindent átírni. Túl nagy feladat ez egy szakmabelinek, senki nem meri vállalni a kockázatot. Idáig is elzavarták vidékre, aki szembehelyezkedett a hivatali állásponttal. Ezért foglalkoznak ezzel a témával magánemberek napjainkban is.



Buda és Óbuda beltelkeinek vázlatos történeti határtérképe [Budapest térképeinek katalógusa 107]



Kiemelés helyeBTM 4436; BTM 17046; OSZK TK 316
Méret52,5×37 (50×34)
JelzetBudapest térképeinek katalógusa 107
FőcímBuda és Óbuda beltelkeinek vázlatos történeti határtérképe
DátumKeletkezés éve: 1760 k
Technikai jellemzőkszínes, kéziratos
Tartalmi jellemzőkPesti városfalak. Királyi Palota, Gül Baba türbe, újlaki és kiscelli templom, kálvária, Margit-szigeti romok, Zichy-kastély; háztömbök; utcahálózat; temetők; hajóhidak az Óbudai-szigetre; hegyrajz; Ördög-árok, Rákos-árok; szőlők. Hamisított középkori határvonalak. A 3. példány: OSZK TK. 316; irat MOL P 707 Zichy levéltár 221 cs.; BTM 17046: szőlők, türbe és temetők nélkül.
Adatbázis forrásBudapest Főváros Levéltára • Budapest térképeinek katalógusa • Az 1873 előtti időszakra vonatkozó térképek leírása • Pest-Buda–Óbuda




























A MÚLTBAN ELKÖVETETT HIBA A JÖVŐ BÖLCSESSÉGE !

Remélem,hogy a szamárcsapáson tévelygő régész-történészek talán észbe kapnak végre, és megérem még, hogy a valódi Óbuda-Sicambria városát legalább részleteiben feltárják, és elismerjék végre hivatalosan az oklevelek, tudósítások és hadmérnöki metszetek igazát, Óbuda városának nagyságát, ugyanakkor pedig krónikáink hitelességét is egyben. Azonban az eddigi tévképzeteiket is el kell ismerniük, hiszen a múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége, de csak akkor, ha belátják a hibáikat... 

                                 2016. Földanya hava  Egyed Zoltán Pajzsvivő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN! Miért állítanak valótlant a BTM régészei Óbuda és a főváros múltjával kapcsolatban? Miért tanítanak valótlant a történész tanárok? Kiknek az érdeke a több évtizedes tévedések további előadása és tanítása? A hivatásos oldal szamárcsapása egy hamis történelmet gyártott Magyarország fővárosáról Óbudáról, és mindez ma már csak hazug történész dogma!